Kedves Barátaim!
Most szeretném megmutatni, milyenek voltak a sétáim a Balaton parton.
Este kocsiba szálltunk, úgy mentünk le a Sportpályához. Erre azért volt szükség, mert már öregecske vagyok. Az út gyalog nekem túl hosszú, elfáradok mire leérünk és akkor nem láthatok semmit, mert a maradék energiám kell a visszaútra. Na ezért.
Úgyhogy ahogy kezdett esteledni, pontosan 17 óra 30 perckor én felkeltem és jeleztem, hogy indulhatunk a sétára. Hámot fel, kocsiba be, párna alám és gurulás.
 |
| NagyPa felkészült, mert a táskájában száraz kenyérhéj van, amivel a kacsákat szeretné beetetni. |
 |
| Milyen csodás! Ez volt a legelső pillanatom, ahogy megláttam ezt a hatalmas vizet. |
 |
| Biztos érdekesnek talált, mert ez a hattyú kíváncsian úszott felém. |
 |
| Mivel ezen a partszakaszon sok horgász van, a fű között mindig találni érdekes szagokat. |
 |
| Húúú, mennyi "farhát"! |
 |
| Ilyen ügyes vagyok, én póráz nélkül sem szaladok el! |
 |
| A partszakasz végén, ahol a Lottó üdülők is vannak, van egy kis félsziget szerű, ami benyúlik a nádasba. Remek horgászhely lett itt kialakítva paddal, de bárki elücsöröghet itt, sőt a vízbe is bemehet, ha akar. |
 |
| (Mögöttem a sportpálya.) |
 |
| Annyira boldog vagyok! |
Folytatása következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése